Villafranca del Bierzo

Villafranca del Bierzo-ban vagyunk, egy gyonyoru hegyi faluban, holnap megyunk fel az O Cebreirora. Ez lesz az utolso nehez terep az utunk soran.

Ponferadabol indultunk reggel, eleg nagy varos, mikor mentunk befele majd az egesz varost meg kellett kerulni, iszonyatos hoseg volt, mind a negyen ki voltunk purcanva mire elertuk az alberguet. Imola laba ismet nagyon fajt, alig birta vonszolni magat, en mar teljesen megszoktam a vizholyagon jarast. Lezuhanyoztunk es aludtunk egy oracskat. Imo es Agica kicsit tovabb, mi Bumbival elszoktunk, hogy tortat es Sangriat vegyunk Imo szulinapjara.

A gyertyakat forditva tettuk fel a tortara, Imo 93 eves. Nagyon meg volt lepodve es mikor elenekeltuk a Boldog szulinapot csatlakozott az enekleshez egy Malagai tarsasag is spanyolul. Azt hiszem emlekezetes szulinapot sikerult osszehozni.

Reggel Imo laba nagyon fajt, lemaradt. Megbeszeltem Bumbival hogy en ott maradok vele, ok haladjanak a tempojukban. Megint nagzon meleg volt mar reggel. Alig jutottunk Fuente Nuevaig meg kellett alni, kiszurtam Imo vizholyagjat de lattam hogy be van gyuladva es nem lesz jo vege. Egy helyi bacsi megallt mellettunk es mondta, hogy 1 km-re van korhaz. Elgyalogoltunk, tenyleg hatalmas korhaz volt ebben a kis falucskaban. Kb 1,5 orat tartott a dolog mig odaertunk bejelentkezett es kezeltek. Nem kellett fizetni az ellatasert.

Elindultunk, de Imo csak nem tudott gyorsabban jonni.

Megbeszeltuk, hogy elore megyek es foglalok szallast, ilyen meg ugysem volt, mindig en voltam az utolso.
Mos itt vagyunk Villafrancaba, nagyon hangulatos a szallas, gerendahaz, Bumbiek ket faluval elottunk.



Holnap O Cebreiroban talalkozunk veluk.