4. nap, okt17, Cee - Finisterre

Vegul csak gyalog indulunk el Finisterre fele, bar szemerkelt az eso.

Ezen a szakaszon (kb 12 km) ismet talalkoztunk zarandokokkal, Corcubion utan egy szalloda barjaban.

A tulajtol azt a tanacsot kaptuk, hogy kovessuk inkabb az auto utat, mert a Camino bevisz a telepulesekre, gyakran erelmetlen kiteroket kell tenni.Ilyen esoben nem volt kedvunk a hosszabb valtozathoz.

12 orakor mar a Fisterra tablanal voltunk, aztan szep lassan raerosen becammogtunk az albergue municipalba ahol megkaptuk a Finisteranat , az igazolast, hogy gyalog tettuk meg a Santiago de Compostela es a Finisterre kozti tavot.

Beraktuk a zsakokat az autoba es vegre csomag nelkul tettunk egy setat a parton, kimentunk a vilagitotoronyhoz elegetni a zarandokruhat.

Kint a toronynal talalkoztunk a Ponte Olveira beli hallotarsunkkal, a texasi zarandokkal.

Meg este elott visszamentunk Santiagoba es ott toltottuk az ejszakat.

 

3.nap, okt. 16 , Ponte Olveira - Cee

Reggel ismet izomlazzal ebredtunk, kint zuhogott az eso, sehogysem akarodzott kimenni a meleg kontenerbol.

Egyebkent is azt beszeltuk Israval, hogy tartunk egy pihenonapot, nem hajt a tatar  (ot a morok), itt maradunk Ponte Olveiraba, maxium 1,5 km-t Olveiroaig ha nem maradhatunk a szallason.

A texasi bacsika is nagyon nezegetett ki az ablakon, aztan egyszer csak fogta a mocsillajat (hatizsak) es elindult.

Megittunk egy meleg tejeskavet es maris szebbnek lattuk a vilagot, elhataroztuk megis elmegyunk Cee-ig, 17 km.

Isranak nem volt vizhatlan nadragja, mindent osszekerestunk indulas elott,de nem lett meg. Kert a hospitalierotol ket szemetes zsakot azt csavarta a labara. Elindulunk, esett az eso, de csak a szokasos szemerkelo sziri-biri, Logosoig hamar eljutottunk aztan Hospitalba innen meg hatra volt 10 km, de utkozben semmi telepules.

Innen mint utolag kiderult, hiba volt elindulni, mert az eso razeditettt, raadasul hegyre fel vitt az ut, patakokban folyt a viz az osvenyen. A bakancsunk teljesen atazott, az utolso 10 km tocsogva tettuk meg.

Senkivel utkozben nem talalkoztunk, ket kanadai neniket kiveve, oket kesobb a hegyen is megpillantottuk ahogy kuzdenek az elemekkel. Valahol elmaradtak mert Cee-be nem erkeztek meg.

Mi fel ot korul pillantottuk meg az oceant, meg fel orat tartott az ut lefele a partra , eleg rossz allapoban levo folduton.
A legelso alberguben megszalltunk, csak mi ketten voltunk , a hospitaliero megmutatta a tv hasznalatat es elment haza.

Ugy beszeltuk meg, hogy ha holnap ismet esik, busszal megyunk Finisterrebe.

2. nap - okt. 15, Negreira - Ponte Olveira

Reggel nem kapkodtuk el a felkelest, fel kilenckor virjad, nem erdemes tul koran kelni, mi voltunk az utolso fecskek , akik elhagytak a szallast.

Mar ebredeskor kiderult , hogy izomlazzal nagyon jol allunk, Isra alig birt  labra allni.
Felideztuk Imola szavait, hogyan ismerni meg a zarandokot, hogy 2-3 nap utan mind ugy megy mintha tele lenne a gatya.

Mi mar az elso nap utan ugy mentunk, nagy tanulsag, hogy elotte nem art egy kis rakeszules.

Meg sotetben indultunk, 33,5 km volt a terv, vegul 1,5-el kevesebb sikerult.

A negreirai temeton keresztul jutottunk ki a Caminora, egy japan hazasparral gyalogoltunk egy darabig az erdoben.

Az ut elejen talalkoztunk mas zarandokokkal, egy nemet hazasparral, egy nemet lannyal aki egy ausztral sraccal gyalogolt, a lanynak is ugyanaz a Cordula Rabe konyve volt a Caminorol mint nekem.

Aztan elfogytak a zarandakok, mar csak ketten gyalogoltunk, el kezdett esni az eso es meg mindig 10 km volt hatra, egyre nehezebben indultunk a pihenok utan.

A taj nagyon szep, olyan mintha Erdelyben lennel, a kulonbseg a rengeteg gesztenyefa. Eppen most erik a gesztenye, Isra telezabalta magat nyers geszenyevel, utana meg izgult hogy faj a gyomra.

Vegul este keson erkeztunk meg Ponte Olveiraba, nem volt eronk az utolso masfel km-hez.

A szallason, egy kontenerben csak egy oreg texasi volt rajtunk kivul. Mig lezuhanyoztunk a hospitaliera finom pimiento de padront es levest keszitett nekunk.

A pimiento de padron tipikus galiciai paprika, apro vekony husu, sotet zold, olivaolajban megsutik es megsozzak, isteni finom borral, vagy sorrel.

1. nap - okt. 14 Santiago de Compostela - Negreira

Az albergue municipalban azt modta a hospitaliero, hogy ket busz indul reggel Santiago fele.
Az egyiknek 2 a masiknak 3 ora a menetideje.

Persze, hogy a gyorsabbal akartunk menni, reggel kilenckor mar ott voltunk a kikotobe, vartuk a 10 orai indulast. Gyulekeztek a tobbi zarandokok is. Indulas elott meg beultunk egy meleg tejeskavera a kozeli barba.

12-re ertunk  Santiagoba, sietni kellett mert 22 km gyaloglas vart rank. Elrohantunk a zarandokirodaba kivaltani a credencialt, a zarandok utlevelet.

A plaza Obrodoiro-rol indultunk kb 1-kor. Eleg hamar  kivisz a varosbol a Camino, hegynek fel,kicsit faraszto volt , de semmi extrem, nem olyan huzos mint a francia ut eleje.

Itt meg surun vannak telepulesek, 2-3 km-enkent. Elhagytuk As Moast, Carballalt majd Quintansban megalltunk egy kis pihenore egy barban. Jellemzo itt, hogy eledtolnak egy kis aperitivot is, amiert nem kell fizetni, itt lencsefozelek volt.

Folytattuk utunkat, hegyre fol, volgybe le, Aguapesada, Trasmonte, A Barca, A Chancela utan megerkeztunk Negreiraba este 9-re.

En itt mar nagyon ki voltam, de Isra meggyozott, hogy ne maradjunk a kozponti Albergbe, inkabb menjunk at a varoson holnap reggel ennyivel kevesebb.

Az albergue municipal mar tele volt, mindossze ket hely maradt, micsoda szerencse ez Isranak, nem a hatan kellett visszacipelnie a kozpontba.

A hospitaliera egy fiatal gallega, roppant kelletlen, barasagtalan. Mikor felmentunk a szobaba mar mindenki fekudt. Isra meg is jegyezte guiris, ezek nem ertik a spanyol kulturat.

Lezuhanyoztunk es visszamenunk Negreiraba vacsizni, nem maradtunk sokaig, mert elkezdett szemerkelni az eso es en papucsban voltam.

Az albergueben mar mindenki aludt, kiveve nehany fiatalt lent a tarsalgoban, beszelgettunk kicsit aztan irany aludni.

Ismét Camino

Juniusban mult ket eve, hogyvisszatertunk a Caminorol. Azota tervezgetjuk Israval, hogy visszaterunk. Most jott el a nagy alkalom. Sajnos most arra nincs ido, hogy az egesz utat vegigjarjuk, de ami nem sikerult 2010 ben, hogy elgyalogoljunk Finisterreig, most osszejott. Tegnap reggel 8-kor indultunk Madridbol. Csak egyszer alltunk meg utkozben, mar Galiciaban, Ourenseben ebedelni. nagyon siettunk mert szerettuk volna megnezni a naplementet. Sajnos ez nem jott ossze, estere teljesen beborul, nem is maradtunk sokaig a vilagitoronynal, visszatertunk a faluba alberguet keresni. A municipalba nem engedtek be mert meg csak turigrinok vagyunk, maradt a maganszallas, de talan jobb is igy, ketten voltunk csak a szobaban, halozsakot es torulkozot sem kellet elovenni. Az autot is megendedtek hogy itt hagyjuk az utcaba. Ide fogunk majd visszagyalogolni. Este elkezdett esni az eso, apro szitalo cseppekben, Isra azt mondta ez csak siri-biri, igy hivjak a spanyolok, olyan mintha nem is esne de megis. A busz csak 10 kor indul Santiago de Compostelaba, igy van idom irni. Sajnos kamerat nem enged csatlakoztatni igy nem tudok kepet feltenni, talan majd masik albergueben. Most tehat indulunk, 100 km a tavolsag, 3 napra tervezzuk.

 Buen Camino otra vez :)

 Melegvizu forras Ourenseben, Galiciaban.

Finisterre, vilagito torony

Keszulodes az indulasra, reggel a szallodaban

Finisterre, halaszkikoto